HOGY IS VAN EZ?!

Hány dudás fér el egy csárdában?
A lakberendezés felé akkor fordultam komolyabban, amikor a festés is érlelődni kezdett bennem. Mindkettő alkotó tevékenység, mindkettő egyben önismereti út is, mindkettőben a letisztultság iránti igényem jelenik meg, és mindkettőben a harmóniára törekszem. A két halmaz olykor össze is ér: nagy öröm, amikor egy lakberendezési munka során a megrendelő beleszeret valamelyik OldiArt képbe, és azzal érzi teljesnek az otthonát.

Do you speak belsőépítészet?
Andrissal mindketten merőben más úton indultunk el, bár az enteriőrök mindig is érdekeltek bennünket. Ő angol szakon végzett, kifejezetten szerette a nyelvészetet, és örömmel dolgozott tanárként a felnőttoktatásban. Én közgazdaságtant tanultam, egy bankban dolgoztam sok évig. Mindketten vállalkozó szelleműek vagyunk, amihez szerencsére jó adag kreativitás adatott. Amikor megszületett az első gyerekünk, úgy döntöttünk – felforgatva az addigi életünket -, hogy megpróbálunk hivatást váltani.

Vissza az időben 9 hónappal
Amikor a fent nevezett gyermek megfogant, Budapesten éltünk egy kis lakásban. Azt azonban gyorsan elhatároztuk, hogy nem akarunk a fővárosban gyereket nevelni, ennek egyik döntő oka volt, hogy a rossz térlátásom miatt elképzelhetetlen volt számomra, hogy a babakocsival biztonságosan lépcsőzni tudjak keresztül-kasul a nagyvárosban. A nővérem ekkor megemlítette, hogy a társasházukban, Dunakeszin van egy eladó lakás, miért nem költözünk oda?

Most ugrik a majom az airbnb piacra!
Odaköltöztünk, és az így üresen maradt lakást minimális pénzből átrendeztünk, és már az első verzió úgy sikerült, hogy az apartment therapy le is hozta. Akkoriban döbbenetesen pörgött az airbnb Budapesten, így a lakás rövid idő elteltével hihetetlenül népszerű lett. Ezt látva egy barátnőm megkeresett, hogy van egy lakása, amit szeretne rövid távon kiadni, teljesen szabad kezet ad nekünk a felújításra. Így lett viszonylag gyorsan 2 referencia lakásunk, amivel már akár tovább is léphettünk volna valamerre, de merre?

Egy (hó) nap (okig elveszett email) a városban
Magyarósi Csaba és Szűcs Ádám Egy nap a városban blogját céloztuk meg, a 2 lakás anyagát elküldtük nekik e-mailben. Hónapokig nem érkezett válasz. Én furcsálltam a dolgot, egy reggel azt mondtam Andrisnak, hogy nem létezik, hogy nem tetszik nekik, csak az lehetséges, hogy nem kapták meg az email-t, vagy elkeveredett. Andris azt válaszolta, pedig most valahogy el is tudná képzelni, hogy kipróbáljuk magunkat ezen a területen, és akár sikeresek is lehetnénk benne.

Zöld lámpa
Mintha ezzel a mondatával zöld lámpát adott volna a karrierváltásnak: másnap reggel jött egy email Csabától, hogy szuperek a lakások, és nem is érti, hogy pörgethetett át az email-en, ezért nem jelentkezett eddig. Nem sokkal később meghívtak bennünket a csapatukba, ahol dolgozott egy profi építész, építésszervező, egy végzett lakberendező, és több autodidakta, akik rengeteg munkát tettek és tesznek abba, hogy megtanulják a szakmát, és folyamatosan fejlődjenek. Itt követekezett egy vért izzadó időszak míg rengeteget tanultunk erről a szakmáról. Mindeközben Andris párhuzamosan dolgozott a régi munkájában és két költözéssel tarkított, már-már építkezésre hajazó házfelújításban voltunk két kisgyerekkel. Szörnyű idoszak volt. De végül megérkeztünk.

Mindenki másképp csinálja – mi így
Andrissal remekül kiegészítjük egymást: neki egészen különleges térrendezési érzéke van, praktikusan gondolkozik, szereti a magától értetődő, letisztult elrendezést, kerüli a felesleges dolgokat. Szeret centizgetni, javítgatni, sokadszor is átgondolni, megtalálni a legjobb megoldást. Ő az, aki felteszi a kérdést: „Tényleg szükség van erre?”
Én főleg a design kialakításában veszek részt, kihívás számomra a terek újragondolása, szeretem a munka játékosságát, azt, hogy mennyi lehetőséget rejt magában egy-egy átalakításra váró lakás. Szeretek bátran és nagyokat álmodni, és nagyon élvezem az alkotás folyamatát. Természetesen belefolyunk néha egymás munkájába is, sokszor át tudjuk lendíteni a másikat az elakadásaiban.

Egységben az erő
A szövetség jó. A szövetség erőt ad. Ahogy a magánéletben, a munkában is szövetségesek vagyunk, megosztjuk egymással az ötleteinket, elképzeléseinket, és a megrendelővel együtt addig csiszolgatjuk azokat, amíg igazán kerek nem lesz a végeredmény.
Egységben kezeljük az egész lakást, fontos számunkra, hogy a különböző életterek ne különüljenek el egymástól, hanem harmonikusan simuljanak egymás mellé, a mosókonyhától a hálószobáig. Ahogy a kapcsolatunkban, úgy a munkánkban is arra a harmóniára törekszünk, amitől mindannyian jól leszünk otthon – te is, mi is.

S hogy hogyan érkezett meg az életembe a festészet? Erről is hamarosan olvashatsz a blogon!

Addig is nézd meg néhány elkészült lakber projektünket, egy kis ízelítőt találsz már belőle az oldalon, vagy nézelődj a sorszámozott OldiArt nyomatok között, szeretettel látlak a galériában!

A hírlevélre feliratkozva az oldal alján pedig további érdekességekről és akciókról értesülhetsz, örömmel várlak a feliratkozók között!

Harmonikus, szép napokat kívánok neked a következő találkozásig!

Oláh Ildi - Oldi