Mamagorilla – az anyává válás
A gyerekeim megérkezése után nagyon különös élményt éltem át: mintha egy hatalmas ujj valahol megnyomott volna egy piros gombot, és ezzel kinyílt egy teljesen új, addig ismeretlen személyiségrészem. Nem kérdezte, hogy jöhet-e, egyszer csak ott volt, és félt, tombolt, irányított. Ahogy egy gorillát tombolni képzelünk.
A megszelídített vadállat
A kedves, vicces, spontán énem hirtelen a sarokba kényszerült, mint Baby a Dirty Dancingben. Hat év önismereti munka kellett ahhoz, hogy felismerjem: ebben a kettősségben, az őrület és jókedv határán, amikor annyi feladat és fájdalom borít el, hogy már nem lehet komolyan venni, ebben is meg lehet látni és élni az erőt.
Senki nem ülteti Baby-t a sarokba
A GORILLA annak a szimbóluma, hogy a bennünk lévő nemes erő fölemeli a fejét, és csendes elfogadással, ellentmondást nem tűrően cselekedni kezd. Erőfeszítéstől mentesen, stabilan, állhatatosan. Összekapcsolódik a belső vezetőjével, és többé senki nem ülteti a sarokba.
A te gorillád
A GORILLA mindig arra fog emlékeztetni az otthonodban, hogy ez az erő benned is ott szunnyad, és csak arra vár, hogy fölállhasson a sarokból. Adj teret neki, érdemes!
